a Hajnal margójára

tudod, Ditja, az olyanok mint Te meg Én, nekünk nincs szükségünk Rácsokra... 

Mi építjük a MAGunk börtönét... 

a nagy újság

hogy szeptemberben szakvizsgázhatom... az Orvosi Kamara - eddig nem meg szokott módon - nagyon hamar beadta a derekát és igent mondott... bár ez egy másfél oldalas szóáradatba került... 

idegen férfiakat és nőket ringatok álomba... a maszkom alatt még mindig megmosolyogtat, hogy a férfiak mennyire másképp követelik a törődést, mint a nők... az elalvás előtti utolsó pillanat - Csodája... vagy az ébredésé...

idegen férfiak és nők ráncaiban keresem az Időt... 

olykor - - - magamat

számokban mérnek most is... kit és hogyan és hányszor

az utolsó Tél nagyon kegyes hozzám