2010. júl. 2.

megnyugszom, ellazulok


a Nappal részeként minden selymes Éj és Hajnal véget ér egyszer - ez vigasztal minden egyes ügyelet kezdetén...

ülök a Hegyoldal teraszán álló mohos padon, előkerül a lenti pékségben vett még langyos, csokis croissant és halkan megkönnyezem a Színeket, 

megtanítanak, mivel jár a Távolság és hogyan kell Veszíteni, olykor Építeni...

várok, 

majd mosoly szakad föl az arcomon,  mert felbukkanok a lépcsősor alján, fáradtan, 

lassan utolérem - - - magamat

0 megjegyzés: