hogy vagyunk?

megint összepakolva és nagyon várva a szombatot, amivel kezdetét is veszi egy hetes lipcsei tartózkodásom... és továbbképeztettetésem... és szórakoztatásom :)

nagyon várom...

hogy vagyunk?

hát, a pénteki ügyelet után VALAKI eltüntette kedvenc bútorápoló törlőkendőimet, és egy másik VALAKI hétfőn reggel találta meg őket a hűtőben a padlizsánok mögött... visszaérkezésem, azaz múlthét hétfő óta ötöt ügyeltem... én vállaltam... :)

hát, így vagyunk

az abszolút K.O. határán... ami PERSZE a 82 százalékos páratartalomnak köszönhető 32 fokos melegben...

Dali-kiállítás, Berlin

A Galéria előcsarnokában egy hófehér zongora áll a medence közepén, belsejéből fenyőfa és "forrás" fakad. A medencét áttetsző székek veszik körül... a Látvány és Jelentés okozta könnyek miatt mindig egy kicsit hátrébb és hátrébb léptem a sorban, hogy elrendezzem magam, hisz Ditja úgy reszketett bennem, mint a nyárfalevél...

vagyunk így páran - nem igaz?

***

légy meztelen

nélkülem

Múzsám

Szirmaimtól fosztott

csontodig

Csupasz

 ***

cseppenként 

szakad le

Rólam 

a Múlt

rozsdás 

Folt 

marad 

Utánnad 

***

Vas-Ujjakkal

gyúrod 

erőtlen Időd

Nyomod 

ha marad

***

  

Hajad fürtje?

Bőröd pórusa?

Ereid nyitott váza?

Színdús Elegyed

Ketrecem    

Életre

Halálra 

***

rengeteg kép, fotó- és filmfelvétel, mind Róla, mind a Munkásságáról, a Technikáiról... és egy mókás interpretáció a második emeleten: Picasso, (örök)fiatalon, babérkoszorúval, kigombolt ingesen...