Hát itt vagyok - végre... Szerződés aláírva és készülök Drezdába! Mivel a szállásomat időközben kiadták, ezért kiköltöztettek abba a panzióba, ami az Alberodaer utca végén van - 5,2 km a Klinikától, autópályán. Itt laktam, mikor volt az állásinterjú. A lényeg, hogy itt vagyok.
Sem a taxis, sem a panziót vezető család nem érti, hogy miért kell nekem a német nyelvkurzus, mikor jól beszélek németül. Hallanám a törököket, oroszokat, akik évek óta itt dolgoznak (orvosként)! Hát, nekik van approbálásuk, nekem nincs. A Főorvosnő nagyon örült nekem... Úgy tűnik, mégis van remény arra, hogy doromboljon mellettem nem sokára a Primus!
A fenti kép az Alberoda kezdete... A kardio-fitneszért itt nem kell fizetni, adja a természet! A legközelebbi bolt, igen Vica, az, amiről meséltem, 25 percre van - persze csak oda! Olyan, mintha egy hatalmas V-betű egyik szárának tetejéről (Panzió), elindulnék a másik szár tetejére (Bolt). De most megcsináltam azt a bizonyos képet! Íme:
Az idő szép, szinte tavaszias. Ahányan vannak, annyiképpen mondják és mondják... Azt hiszem a németek igen beszédes nép...
A szobám ablaka az utcára néz. Rengetegen tologatják itt a babakocsit. Lehet, hogy a nyugodt Élet a termékenység záloga?
Mennem kell. Vár a kötelesség:
- Kérdések és válaszok német nyelvből
- német nyelvtan 222 pontban
- Prüfungstraining
- a többit bedugtam a szekrénybe :)
Jó éjt Nektek! Itt esni fog - kívül is, belül is
2 megjegyzés:
De jó látni hogy végre vagy valahol!
Nem is csak valahol, hanem ismét a fűszerpultnál :).
A 25 perc nem sok, nekünk babakocsival annyi a posta hegymenetben.
Ölelés!
Megjegyzés küldése