HÉTvége

Hogyan telik a hétvége? Mit is lehet csinálni egy olyan picinyke városban, mint Aue? 

Részemről - 

ámulni... még többet - legfőképpen Időben...

várni... még többet - legfőképpen Időben....

Az általam ismert Ittlakók egyike sem érti, hogy lehet ezt a várost szeretni? Egyáltalán hogyan tetszhet ez a város bárkinek is?

Én mégis szombaton is hajnalban kelek - 

rohanok a Zeller Berg tetejére, 

mintha rohanni kellene 

mintha sietni kellene 

bármiért is... 

a Föld és a Zöld még lucskos, miközben várjuk remegéssel (és őszintén bevallom - lihegéssel) 

a Napot... 

megnyugvással tölt el a napfelkelte...

lecsillapodom - az Ár olykor visszavonul...

Olyan ünnepélyes mosollyal tudok már levonulni a Hegyről... egészen a Völgy mélyig - még nyújtózik a Város... 

sehol senki... éles a Levegő... 

időzöm 

a piacon... 

a kirakatok előtt... 

a folyók ölelkezésénél...

a pékség ajtaja előtt az Illatért...

a macskaköves tereken...

fékezem, amíg lehet az Időt

hatalmas Sóhaj az út vissza a szállásig...

szikráznak a Fények, a Színek...

szombat délután a meccs miatt Aue nagy része levonul a stadionba - és a Visszatérés zajának milyenségéből tudom már, hogy nyert-e a csapat és ha esetleg hétfőn a gégészetnek altatok, vár-e rám legalább két betört orr helyretétele... 

a vasárnap a leglassúbb - dermed az Idő a délelőttben... csak a Meki van nyitva a közelben - de teltház van minden vasárnap délben... úgy kettőig... 

lassan bugyog át a Nap az estébe...

Olyan óvatosan, 

mintha félne a következő Hét első napjától... meg-megvonaglik...

ilyenkor már borzalmasan fáj a fejem... hisztérikusan koncentrálok az óramutatóra...

aztán belefáradok a várakozásba - 

cirógatnak a Színek... 

a következő szombati Pír vágya...