Csönd van, odakinn szakad az eső és tíz fokban dermed a Völgy... minden magába zárult, rémülten didereg...
a két nagyobb szoba üresen tátong, jólesően nyújtózom a meleg kisszobában... ég az egyetlen lámpa, bevetve az egyetlen sofa... minden rendelés alatt, minden lassan kúszik - felém, belém, elém...
nehézkes bútorrendelés - - - rebben a falra függesztett lista, minden kipipálva, kivárása az újabb akadálynak... ami biztosan lesz...
újabb nap telt el és ÚJabb közeleg... homokszemként pereg az Élet - olykor tenyerembe
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése