az Anyuskáék által hozott, 23 részes elsősegélyellátmány első darabja, a drezdai tanítőnő "kortárs" ajánlása alapján (és mivel az általa ajánlott könyvek közül csak ez jelent meg magyarul :()
Az írónő elsőként kiadott regénye gyakorlatilag ott kezdődik, ahol a legtöbb regény véget ér. A nemzetközi jogász, Max két adag kokain felszippantása között próbál rájönni a végzős pszichológus, éjszaka pedig rádióműsorvezető és fölöttébb idegesítő stílusú lány, Clara (aki voltaképpen Lisa) segítségével, hogy hogyan lőhette fejbe magát a szeretett Lény, Jessie, egy Max-szel folytatott telefonbeszélgetés kellős közepén...
Az ismétlődő adagok miatt a Múlt és a Jelen, a Valóság - Álom - Paranoia érdekes hálót sző egy gyilkosság, egy öngyilkosság, a politika és a maffia falai között... talán soha többé nincs belőle kiút - legalább is egyedül...
szétbomló személyiségem miért ne őrölhetné fel másét is? akár évek múltával? mintha a közti Idő csak a delírium vigyora lenne?
El kellett volna olvasnom az ajánlót, mielőtt hozzákezdek... mert ehhez a könyvhöz igen erős "lélektúrkálok és felfedezek" állapot szükséges és ez most hiányzott Belőlem - gyengeségem, undorom a felbomló és mégis épülő személyiségű Max iránt siettetett... és birizgálta a Sebeket... Clara személyisége csodálatosan idomul és Max állapotának függvényében változik...
A többit négyszemközt...
"Azon kívül két oldalam van. Az egyik rádiózni akar, rá akarja ébreszteni az embereket, mennyire rohadtul mindegy minden. Meg hogy csak egy dolog enyhítheti a nagy, mindent elborító unalmat, nevezetesen a másik ember fölött gyakorolt hatalom. Attól félek, az emberiség már tudja ezt."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése