annak az anyajegynek a jobb lapockád felett

sóhajodtól

kiserkent vérem

Íze,

mint a Múlt

rozsdás-sós

nyomot hagy

-rajtad-

-rajtam-

ujjaim begye

szántotta Bőröd

bosszúsan

és

ráncokban

méri az Időt

mikorra kész leszek

újra

egészen