vacsi - szakításhoz

senkit se tévesszen meg a Szavak Szövedéke, ez a bejegyzés ERRŐL a csodás receptről szól :

ahogy ott ültünk öten a kerek asztalnál valamelyik este, nem csak származásunk, hanem kapcsolataink keverékét is át kellett gondolnom... újból...

mert van, aki menekül

egy erőszakos férj elől... 

de nem feltétlenül elég jó néhány ország határát átlépni-átutazni ehhez... vajon van-e meghatározott távolság, kilométerben kifejezve? és mennyi az elég? és jön a válás, hatalmas botránnyal és apai "nem ezt vártam tőled"-kitagadással és féléves táppénzzel  a pszichiáter igazolásával az Új Földön, majd az Új Férfi gyógyító ereje... miért vonzódik a nők legtöbbje mindig ugyanahhoz a bizonyos típushoz? miért kezdődhet el ugyanaz a Kör? újból és újból? és miért mindig a NŐ áll tovább?

mert van, aki menekül

a Szegénység elől...

és a hazautazás előtti tizedik napon kezdődik a visszaszámlálás, mert a legkisebb gyermek eddig tud visszaszámolni... 

"Anya, lehetek most hozzád nagyon komoly?"

"Hát, persze, Kicsim"

"Most már tudom, hogy mennyire nagyon szeretlek"

Lehet-e ezek után bármit is mondani? Nem lehet... tele a poggyász, semmi nekem-mindent nekik, mélybordó körömlakk, gyönyörű fehérnemű... tíz, kilenc, nyolc...

és persze itt vagyok én - aki alig pár napja még egy ismeretlen 35 éves, arcán anyajegyes férfi kezét szorítom-simogatom, az ébredésig... de mindez addig működik, míg haza nem érek...

"ott" lebomlok, darabokra török, keresem a csalás-ámítás betanult és rögzült jeleit és nem tűrök és nem hiszek...

még mindig nem megy

csak a Játék tökéletesített

hány ÉVBE tellett...

és betartom a Szabályokat, 

hiszen nem eszik húst Karácsony előtt az anyja megtisztulási szándéka miatt és tudom, hogy nyolc után már 20 perc alatt hazaér az autópályán... és azt is, hogy holnap majd számtalan levél vár majd, de... 

MÉG MINDIG NEM MEGY

ezért az "én mindent megtettem"-kedvéért ISTENI vacsit csinálok és a kedvenc boraim egyikét hűtöm be

Szezámos morzsában sült mozzarella tésztával

Amilyen pofon egyszerű, annyira isteni... 

A mozzarella golyókat kettévágjuk, sózzuk és borsozzuk, majd bepanírozzuk - liszt, tojás, szezámos-panírmorzsa... kevés olívaolajon kisütjük és papírtörlővel felitatjuk a felesleges olajat... melegen tartjuk...

Időközben kifőztem egy kis spenótos-fokhagymás szélesmetéltet és összekevertem egy nagy üveg Bertolli parmezános pariszósszal - kinek van "ilyenkor" kedve pariszószt főzni?

Tényleg, tényleg isteni!!!

én már el is mosogattam - nem érzek semmit... csak hogy a(fej)fájáscsillapítóm ismét feladta... és szánalmat

 
az ötből még kettő hiányzik... 

ŐK megpróbálták - együtt...

már az egyetem alatt jó barátok voltak, csoporttársak... de a Rendszer nem engedte őket érvényesülni és mivel a német Rendszerben egyszerűbb házasnak lenni, mint nem házasnak lenni - megpróbálták

és bevált...

de jó NEKIK!