a hét történései

Hétfő: 

Foglalkoztat, igenis, foglalkoztat, hogy hogyan beszélek németül... mindig örömmel várom, hogy mikor dolgozhatom Eszterrel együtt és mikor beszélhetek félig-meddig magyarul, hiszen elviekben Házon belül 'tiltott'... 

és Eszter koordinálta az ITO-t és végül rákérdeztem...

- Eszter, hogy beszélek németül?

És Eszter jó hangosan felnevetett, majd ez a válasz csordult ki a száján...

- Hát, magyarul... és már kezd rád ragadni az ercgebírgisssss...

magyar-ercgebirg dialektusom van... hát nem remek? 

mégis csak ragad rám ebből a sss és ccs és hasonló dolgokkal teli, darabos tájszólásból, 

bármennyire is sóhajtozom minden kimondott [fer'cs], helyesebben, hokdójcsul [fertig] után...

Kedd:

Patientenverfügung, 

a beteg, helyesebben állampolgár joga arról rendelkezni, hogy mit és mit nem szeretne baleset, hirtelen kórházbakerülés, nagy átkok kapcsán... 

és a félreértések és félrekezelések és haláltusák és általánosítgatások elkerülése végett megbeszéltem az AKKOR majd engem képviselő jegyzővel, hogy egy rohadt hosszú listát fogok írni, tárgyilagosan...

mit és mit nem...

a Listát elkezdtem írni... és igazán nem tudom hogy hány megjegyzésem lesz, mert eddig kereken 28 napja vagyok az íntenzíven és máris 15 pontom van abból, amit ilyen-olyan esetben nem akarok...

Szerda:

Anyuska lázas beteg... 

aki még soha, de soha nem volt a családjától egy vagy több országhatárral elválasztva, annak gőze sincs arról, hogy milyen ez ilyenkor...

amikor nem ugorhatsz haza egy kis húslevest főzni, vagy hazavinni a kedvenc csokikáját... vagy csak főzni egy kamillateát...

Csütörtök:

A Zellén koszos a víz - ennek örömére 120 liter vizet kap az osztály naponta a betegfürdetéshez és 24 liter vizet a kávé és/vagy teafőzéshez...

megjegyezném, 

hogy 14 betegünk van és egy kávéfőzőnk... 

hogy a fennmaradó vízkészlettel mi a fenét csináljunk, arról nem szólt a 'rendelet'

 

Péntek: 

PLUSZ tíz egész öt tized fok!! Hurrá!

Anyuskának már csak hőemelkedése van!! Hurrá!

Holnap... ügyelet... brrr...