Sokáig ódzkodtam a 'Péterektől' - mind Popper, mind Müller téren...
aztán Életem egy bizonyos szakaszában,
nem is olyan régen időben, térben viszont annál távolabb,
nagyon sok pszichológus vett körbe 'hirtelen' - minden értelemben... és akkor megvettem az első Popper könyvet - a Pilátus testamentumát, de nem magamnak, hanem ajándékba... bele került az oda szánt idézet, a dátum, várva a napra, amikor átadható...
de megkívántam... és nálam ragadt... a bejegyzéseivel együtt... és hiába követték később a társai, ez a könyv maradt az én kedvenc Péter-könyvem, az én Péter-Testamentumom...
tudom, hogy régóta betegeskedett... mégis megdöbbenten olvasom a híreket - 1028 kilométernyire az otthontól... hogy elment...
Ő is elment...
ezért legyen ez a két idézet az Ő emlékére, a mi Tanulságunkra és Taníttatásunkra...
Isten Áldjon, (ha van még Isten,) Popper Péter!
"A lényeg: ne égj a saját múltad tüzén! Mert az maga a pokol. Ráadásul Te választottad!"
1 megjegyzés:
Még élhetett volna, mégha mondhatni eddig sem élt hiába...
Elszomorodtam a hírén.
Vica voltam...
Megjegyzés küldése