vagy/is?

egy dolgot mindig is tiszteltem a német kultúrában és ezzel volt a legkönnyebb "azonosulni" is - korán kelés-korán fekvés... hétvégén is...

ennek megfelelően negyed hétkor már túl voltam az első feketén és a híreken, nyolcra ki volt takarítva a lépcsőházban és végre elértük a házirend azon időpontját, amikor is hangosan hallgathatok zenét... 

http://www.youtube.com/watch?v=4V_oNU89c-g&feature=related

az utóbbi napokban feljárok a padlásra, nemcsak a ruhaterítés miatt, hanem egy kiadós relaxálásnak is felér ha az ablakpárkányon ülhetek, beláthatom a Hegyeket és hallgathatom a Langyos Csöndet a második napos Esőben... most is épp ezen okból kifolyólag nem talált a SzomszédAsszony... csak egy cetli  várt az ajtón - levelem van nála...

a borítékot nagyon is ismerem, 

hiszen én küldtem megcímezve, bélyeggel... szeptember 15.-én lett feladva - 10 perces bocsánatkérés "a férjem elkeverte"-dolog miatt... 

végre magam...

a keltezés szerint A Dolgok Történése előtt lett feladva - Vica kapkodva adhatta fel... többször is belenéztem a borítékba, hátha az, amire vágyom hónapok óta mégis benne van... de nem volt... csak egy "eredeti" Sacher-torta recept, amit egy szakácskönyvben talált...

ami az Ő kedvence - de nem az enyém

hetekig, hónapokig vártam rá - - hogy megértsen, hogy most RÁ és HOGYAN van szükségem... de nem így lett... másképp... megdöbbentve - engem

és persze Ő fordult el a Döbbenetben, 

amit Ő okozott

most negyed tizenkettő múlt - szürcsölöm a második kávét, hormonszintem és idegeim érdekében... kész az ebéd... kitakarítva a lakás... mert bármennyire is fáj - - - az Élet(em) megy tovább

én megtettem, amit tehettem - - - Te jössz... mert nem csak Szavak hiányoznak, de Tettek is... az Ígéreteidhez...