sosem voltam Abba-fan... sőt, emlékszem kiskoromban a falra tudtam mászni tőle, ha Anyuskának olykor-olykor eszébe jutott a bakelit-gyűjteménye...
de ma nagyon jól jött - a Pácienssel, mivel kart karba öltve nem lehetett, mégis kórusban dúdolásztunk közösen a protézis műtét eléggé hangos akusztikus velejárói mellett - az Abba Thank you for the Music-jét... nem egyszer, hiszen a két asszisztens is beszállt később...
a következő műtétek során már halkan szólt - Santana, senki sem volt ellene
aztán valahogy hazajöttem és meguntam hirtelen felindulásból, hogy hetek óta szemezek azzal a három Bacardival - és kevertem egy Mojito-t... majd miután elérte a kábé ötven fokot a maghőmérsékletem, kimentem és egyetlen egyszer énekeltem végig fennhangon Ákos Végré-jét... de a lépcsőház ennyi idő alatt is, sitty-sutty, tiszta lett...
majd a Virágok közt Veled lenni következett - és a kedvenc zöldségesem, aki ilyenkor már szeret alkudni - mert egyszerűen kötelezi rá az embert! és mivel hazafelé jövet hol málnát, hol áfonyát őröltem, csak őrlődtem Ady sorain... magamban
most negyed hat van - és nem hagyom hogy Mr. Rossz Kedv csak egy kicsit is előbújjon - mert nincs joga hozzá - most ÉN következem
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése