Maszk

"...hátamon a Múlt nyoma

ujjaid szántotta 

mély barázda..."

(Tavasz, 2007.03.08.)

Az Érzéseket kifejezni. Utat engedni a pórusokon át a Mélybe

vagy éppen a Feledés közönyébe. 

De vajon meddig képes gyűjtögetni az Ember érzés-morzsákat? Mire telik belőlük? A Boldogság maszkján javítgatni a sejlést, szakadást?  

Meddig lehet az Ember saját, mégis idegen érzéseinek bábuja?

Miért nehéz megadni magunkat a Szónak, 

összeroskadva a Dalnak?

Ha őszinte? 

És meztelen?

Minek az álarc, ha levenni igazából csak hússal lehet?