2007. október 1-je óta most először érzem úgy, hogy nem én vagyok "A Kicsi"... természetesen a Hivatásról van szó... az első munkanap óta eltelt időről...
mert ebben a Szakmában egy makk egészséges esetében olyan nincs, hogy nem lehet - pláne, ha a Frau Új Műtővezető Főorvos próbál erről meggyőzni... mosolyogtam a maszkom alatt a tökéletes magyar cifrázás után... és visszavonultam a békésen doromboló Kütyümhöz...
két napja esik az eső - a lepel alól olykor kikukucskál a Város, hogy garantálja a Hegyieknek, még ott lapul a völgyben... szeretem ezt az Esőt... még ha apró szemű és olykor marja a bőröm... akkor is...
nem tudom a nevét annak, ami a Lelkem alatt eddig lapult, de moccani képes már... otthon a könyveim megérkeztek - Anya bepakolt már az Új Dobozokba...
hiányoznak a Szavak - falnám Őket... bár most is parallel olvasom Coelho "Az ötödik hegy" és Csáth Géza "Egy elmebeteg nő naplója" könyveit...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése